A Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságot biztosítani.
Legfontosabb szabályok a fizetés nélküli szabadság kiadására vonatkozóan:
A fizetés nélküli szabadságot csak és kizárólag a munkavállaló kérésére lehet kiadni!
A munkáltató nem kötelezheti a munkavállalót semmilyen módon fizetés nélküli szabadság igénybevételére, amennyiben mégis megteszi, törvénysértést követ el!
Kérésére megilleti a munkavállalót a fizetés nélküli szabadság:
- a gyermek 3. életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;
- a gyermek 10. életéve betöltéséig a GYES folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza;
- a gyermek 12. életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.
- a tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de 2 két évre a munkáltató feltéve, hogy a munkavállaló az ápolást személyesen végzi.
A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. (Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs.)
A magánerőből történő saját lakásépítés végett, maximum 1 terjedő időtartamra szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít. A szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együtt élő házastárs (élettárs) igényelheti. (A kért megszakítás nélküli szabadságot a munkavállaló által megjelölt - legalább 1 hónappal előzetesen közölt - időpontban kell kiadni).
Fenti okok kivételéve a munkaadón múlik, hogy hozzájárul-e dolgozója fizetés nélküli szabadságához, tehát erre jogszabály még a GYET esetében sem kötelezi.
Előfordulhat olyan helyzet is a munkavállaló életében, amikor a törvényben szabályozott eseteken túl is szüksége van fizetés nélküli szabadságra, azonban ebben az esetben a kérelem pozitív elbírálása - tehát a fizetés nélküli szabadság engedélyezése - kizárólag a munkáltató döntésétől függ. Főszabály azonban mind a törvényben szabályozott, mind pedig a mérlegelési jogkörben biztosított munkaidő-kedvezményeknél, hogy ezek kiadása minden esetben a munkavállaló kérelmére történik.
A fizetés nélküli szabadság tartama alatt a dolgozó biztosítása szünetel, kivéve, ha azt
- 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása,
- 8 évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság,
- 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása vagy
- 14 évesnél fiatalabb gyermek után járó GYES-re való jogosultság
végett veszi igénybe.
A biztosítás szünetelése azt jelenti, hogy az érintettet nem illetik meg a biztosítottaknak járó ellátások. Ez vonatkozik az egészségügyi szolgáltatásra is, azaz ilyen esetben az érintett (optimális esetben csak a 45 nap letelte után) havi 4500 forint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, amennyiben egyéb okból sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra.
Módosultak a biztosítás szünetelésének szabályai is. E szerint szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt vagy gyermeknevelési támogatást folyósítanak, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe.
A módosítással egyértelműbbé vált, hogy a 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt csak akkor nem szünetel a biztosítás, ha a munkavállaló gyermeke gondozása, ápolása miatt ellátásban részesül.
A 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság tartamát a végkielégítés megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gondozás, ápolása végett vette a munkavállaló igénybe. Ez utóbbi ideje alatt egyébként a felmondási védelem is megilleti a munkavállalót, illetve a személyi alapbérét a távollét megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell.
Mit nem tehet a munkáltató?
- Nem kötelezheti a munkavállalóit fizetés nélküli szabadság igénylésére!
- Nem ajánlhatja munkavállalóinak a fizetés nélküli szabadság igénylését annak érdekében, hogy gazdasági versenyképességét megőrizze.
- A munkáltató törvénytelenül jár el akkor, ha visszaél hatalmi pozíciójával, és munkavállalóit az elbocsátás, létszámleépítés elkerülésére hivatkozva „kéri”, kötelezi a fizetetés nélküli szabadság igénylésére!
Az ilyen munkáltatói magatartás törvényellenes, büntetendő!
Miért okozhat gondot a fizetés nélküli szabadság?
A társadalombiztosítás oldalán a probléma abból adódik, hogy annak ellenére, hogy az alapul szolgáló jogviszony - munkaviszony - fennáll, a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a biztosított részére a keresőtevékenységében járulékalapot képező jövedelem kifizetés nincs, ezért járulékfizetési kötelezettség hiányában a biztosítás szünetel.
Tehát a fizetés nélküli szabadságon töltött napok a későbbi nyugellátás megállapításánál nem számítanak szolgálati időnek, kieső időként szerepelnek.
Mit tegyek, ha nem „önszántamból” veszem igénybe a fizetés nélküli szabadságot?
Amennyiben a munkáltató „kötelezni” próbálja a munkavállalót a szabadság igénylésére, az jogszabály ellenes, büntetendő, és a munkavállaló számára hátrányos következményekkel jár.
Mielőbb jelezze a munkahelyén képviselettel rendelkező szakszervezetnek a munkáltatói visszaélést.